Névadónk

Fodor József élete és munkássága
1843-1901

1843. július 16-án született a Somogy megyei Lakócsán. Iskoláit Pécsett kezdte, orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten folytatta. Már medikusként a közegészségügy érdekelte.
1866-ban Rupp Nepomuk János mellett tanársegéd a pesti orvosegyetemen.
1870-1882-ig állami ösztöndíjjal Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Angliában tanulmányozta a közegészségügyi vizsgálatokat, és elsajátította a higiéniához szükséges kémiai vizsgálati módszereket.
1872-1874-ig a kolozsvári egyetem tanára.
1874-től a pesti egyetem közegészségtani tanszékének vezetője. Hamarosan az orvosi kar dékáni, később rektori méltóságát viselte.
Tudományos munkásságának elismerését jelenti, hogy az MTA tagjává, a cambridge-i egyetem díszdoktorává és számos európai higiéniai társaság dísztagjává választotta.
Kutatásaiban elsősorban a közegészségtan alapkérdéseivel foglalkozott.
Bebizonyította, hogy a talaj, a víz és a levegő szennyezettségének csökkentésével megakadályozható a járványok terjedése. Határozottan állást foglalt a vízvizsgálat, a víztisztítás és a vízjavítás mellett. Az élelmiszerek bakteriológiai szennyeződésének hasonló szerepet tulajdonított, mint a víz szennyeződésének. Tanulmányozta a vér baktériumölő hatását. Vizsgálta, hogy miként tud az emberi és az állati szervezet ellenállni a baktériumoknak.
Külön foglalkozott az iskola-egészségüggyel. Javaslata alapján léptették életbe az iskolaorvosi intézményt. Az egészségtan középiskolai oktatását is igen fontosnak tartotta:
„ Olyan egészségtant kell az ifjúságnak tanítani, mely képessé teszi őket a jövőben nemcsak saját javuk megértésére, hanem a társadalom céljainak előmozdítására is. „
Sokat idézett mondása: „ Ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk. „
Megalapította az Országos Közegészségügyi Egyesületet, szerkesztette az első magyar egészségtudományi folyóiratot, az Egészséget. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak.
Egykori leírások szerint elegáns megjelenésű, aktív, nagy nyelvtudású ember volt. Szigorúsága ellenére szerették tanítványai, mert világosan és közérthetően adott elő.
Hőgyes Endre a Magyar Tudományos Akadémián 1903.április 27-én mondott emlékezésében így jellemezte:
„Mintaképe egy helyét emberül betöltő magyar egyetemi tanárnak és férfiúnak, ki saját  szakmájában sok bajtól nyugtalanított életét és fényes szellemét a hazai közművelődés folytonos emelésében töltötte el…”
Emlékét Budapesten a Sándor téren – „ Közegészségügyünk első apostola „ felirattal -mellszobor őrzi.
Iskolánk azért választotta névadóul, mert munkássága felhívta a figyelmet az élelmiszer-ipari higiénia szerepére.